A Két barangoló nevű blog legelső bejegyzései 2017-ben kerültek fel, viszont már az első úti leírások és fényképek is azt az érzést keltik az olvasóban, hogy a természet és a meseszép tájak iránti rajongás nem ekkor alakult ki nálatok. Mikortól kezdtetek el élénken érdeklődni e témák iránt?
Gyermekkorunk óta a természet szerelmesei vagyunk. De akkor még nem volt ilyen népszerű a természetjárás, vagy túrázás. Mikor megismerkedtünk, szerettem volna a kirándulásaink minden pillanatát megörökíteni, majd 2015 őszén, amikor megvásároltuk az első tükörreflexes fényképezőgépet fogalmazódott meg bennem az alkotási vágy. A tudatos fotózás egy hosszabb folyamat eredménye volt, midőn az ember már nem egyszerre mindent akar megmutatni, hanem megkomponál egy – egy képet, saját perspektívát alakít ki és a lényegre fókuszál. Hamar közös hobbivá vált. 2016 októberétől képeink helyet kaptak a helyi magyar írott sajtóban és lehetőségünk nyílt havonta bemutatni egy általunk meglátogatott helyszínt is. Innen már csak egy lépés volt a saját oldal – a két barangoló létrehozása.
Milyen céllal hoztátok létre a Két barangolót? Emléktárnak szántátok, vagy már az első pillanattól kezdve tudtátok, hogy szeretnétek minél több emberrel megosztani az általatok felfedezett területek történetét és szépségeit?
Kezdettben csak az élményeinket szerettük volna megosztani másokkal, hol barangoltunk, mit láttunk. De hamar rájöttünk, hogy ennél egy sokkal összetettebb, részletesebb bemutatást is tudnánk nyújtani az érdeklődőknek. Így már fontos lett, hogy – szigorúan csak a saját tapasztalataink alapján – bemutassuk a célpont megközelítését, az útvonal hosszát és nehézségi fokát, hogy milyen felszerelést érdemes magunkkal vinni és mire kell figyelni. Ezt kibővítettük a hivatalos adatokkal, történelmi eseményekkel, a domborzat és élővilág bemutatásával, a helyi legendákkal és megfűszereztük a saját fantázia- és érzésvilágunk színeivel.
Az elmúlt években az ország rengeteg táját megismerhettük az általatok készített fotókon, illetve az ezekhez mellékelt részletes leírásokon keresztül. De hogyan döntitek el, hogy mi legyen a következő úti cél? Milyen szempontokat vesztek figyelembe, amikor a potenciális választások között mérlegeltek?
Ez nehéz kérdés. Volt már úgy, hogy hosszas feltérképezés előzött meg egy utazást, s olyan is, hogy hirtelen jött ötlet vezérelt minket. Mindig figyelünk az időjárási viszonyokra, a túra hosszára és nehézségére. Fontosak az időhöz kötött dolgok, mint például az adott helyszínen uralkodó ritka vagy éppen jellegzetes virágok virágzásának ideje, vagy az évszak adta változások nyújtotta perspektíva. Amikor hosszabb nyaralást tervezünk, az sem mellékes, hogy egy fő célpont környezetében még mennyi látogatható lehetőség csoportosul. Ezen kívül mindkettőnknek vannak személyes kedvenc helyei is, ahova szívesen látogatunk vissza.
Hogyan készültök fel egy-egy útra? Gondolom, nagy körültekintéssel kell összeállítani a fotós felszereléseket, illetve Ilona érzékletes beszámolói is arról tanúskodnak, hogy alaposan dokumentálódtok egy-egy helyszínnel kapcsolatban. Ezeken kívül vannak-e olyan speciális lépések, amelyeket mindenképp meg kell ejteni, mielőtt nekivágnátok egy újabb felfedezésnek?
A legfontosabb dolog minden esetben indulás előtt tájékozódni az aktuális célpontról. Attól függően, hogy hosszabb, vagy rövidebb kirándulást tervezünk, minden esetben érdemes számításokat végezni. Milyen távolságra van, milyen útvonalon érdemes megközelíteni, milyen típusú túrázásra számíthatunk, az adott időben ott milyen időjárás várható és érdemes még időben megfelelő szállást is lefoglalni. A felszerelés is mindig ennek tekintetében változik. Általában úgy alakítjuk ki, hogy az megfelelő legyen úgy a széles panoráma, mint a makró képek elkészítéséhez.
A Két barangoló blogon, illetve a hozzá tartozó közösségi oldalon is rengeteg varázslatos tájjal ismerkedhettünk már meg. De van-e olyan személyes kedvencetek, ahová bármikor szívesen visszatérnétek?
Sok közös és több személyes kedvenc helyünk is van. Amikor új helyre megyünk, mindig a felfedezés örömével indulunk, szeretnénk mindenhova eljutni, bebarangolni az egész vidéket, ám ez eddig még egyszer sem sikerült maradéktalanul. Így minden alkalommal úgy köszönünk el a tájtól, hogy a viszont látásra, annak reményében, hogy még visszatérünk. A teljesség igénye nélkül, megunhatatlanul a szívünkbe lopta magát a máramarosi vidék, a Radnai – havasok, a Pádis fennsík, a Duna part, valamint Székelyföld természeti kincsekben gazdag világa.
Zsolt, a legelső időszakban publikált képekhez képest mostanra szemmel látható, milyen minőségi ugrást értél el. Mi ennek a titka? Esetleg képezted magad valamilyen formában vagy maga a kalandozás volt a tanfolyam?
Kezdetben szerettem volna mindent megmutatni, megörökíteni minden pillanatot. Majd eljött az idő, amikor már odafigyeléssel, tudatosan kezdtem komponálni a képeket. Képeztem magam, elvégeztem egy tanfolyamot és folyamatosan tanulok most is. A fotózás egy szabályokon alapuló, de mégsem egzakt tudomány, így mindig van hová fejlődni. Keresem a saját önkifejezési módomat, amin keresztül sikerül közvetíteni a gondolataimat és érzéseimet.
A közösségi oldalon megosztott fényképek között egy ideje már kiemelkedő helyet foglalnak el a drónos felvételek is, melyek teljesen új perspektívát nyújtanak egy-egy tájjal vagy akár egy városi panorámával kapcsolatban, és a lájkok is arra engednek következtetni, hogy a követőiteknek is tetszenek ezek a különleges, madártávlatból készült fotók. Zsolt, e tekintetben mennyire követed figyelemmel a technológiai újításokat? Vannak olyan megoldások vagy eszközök már a piacon, amikben olyan új lehetőségeket látsz?
Az elmúlt hét év során folyamatosan fejlesztettük az eszköztárunkat. Legyen szó fényképezőgépről, lencsékről, drónról. A minőségi képekhez elengedhetetlen a fejlesztés. Sosem voltam az, akinek utolsó generációs, legmodernebb felszerelése volt, de mindig figyelemmel kísérem a technikai újításokat. Jelenleg nem tervezek új dolgokba kezdeni, de mindig nyitott vagyok az új lehetőségek felé.
Az elmúlt években rengeteg helyet bejártatok már, de szerepel-e esetleg még a bakancslistátokon olyan úti cél, ahova mindenképp szeretnétek eljutni?
Bármerre jártunk eddig, mindig azzal a reménnyel érkeztünk haza, hogy „ide még visszatérünk” egy másik alkalommal, egy másik évszakban. Ezen kívül még számtalan olyan vidék van, ahová szeretnénk eljutni, mint például a Duna – delta, Brassó környéke, vagy a Retyezát – hegység.
Aki szeretné követni, merre kalandozik Zsolt és Ilona, követheti őket a Két barangoló blogon, a blog közösségi oldalán és Facebook-csoportjában, illetve Zsolt saját Facebook-oldalán is.
